Költségátlagolás: DCA alkalmazása a kriptoeszközöknél, teljes útmutató

A költségátlagolás (DCA) egy olyan stratégia, amely kézmentes befektetési megoldást kínál azoknak a kereskedőknek, akik elsősorban idővel, fokozatosan szeretnék növelni kriptovaluta-állományukat anélkül, hogy aktívan kellene kezelniük az ügyleteiket vagy időzíteniük kellene a piacot.

A DCA-felmérésünk szerint a költségátlagolás volt a legnépszerűbb befektetési stratégia a kriptovaluta-befektetők körében, a válaszadók 59,13%-a ezt jelölte meg elsődleges stratégiájaként.

Bár nem feltétlenül garantál nagyobb jövedelmezőséget más stratégiákhoz képest, a „beállítod és elfelejted” jelleg vonzó lehet azoknak a befektetőknek, akik hosszú távon szeretnének kriptovalutát felhalmozni. 

Tudj meg többet a költségátlagolásról, a stratégia előnyeiről és hátrányairól, valamint arról, hogyan alkalmazhat költségátlagolást kriptovalutára.

Inkább megnéznéd, mint elolvasnád? Nézd meg az alábbi videót, amely minden fontos részletet bemutat a költségátlagolási stratégiáról.

A költségátlagolás olyan befektetési stratégia, amelyben bizonyos időn át rendszeres időközönként fix összegben vásárolunk valamilyen eszközt, például kriptovalutát.

A költségátlagolásban (DCA) az a fő alapelv, hogy a következetes kisebb vételeket végrehajtó befektetők többet tudnak venni az adott eszközből akkor, ha esnek az árak, és kevesebbet, amikor nőnek.

Ez segít a megszerzett eszköz „költségének átlagolásában” az idő során.

Egyben segít a „piacidőzítés” fontosságának csökkentésében, mert a befektetőknek lehetősége van az idő során fokozatosan felhalmozni az eszközt, nem kell azt egyszerre, egyetlen nagy összegben beszerezniük.

A kriptoeszközöknél a költségátlagolás azt jelenti, hogy a befektető a befektetési tőkéjét kisebb összegekre bontja, és hosszabb időszak során hajtja végre a vételek sorát, több különböző árszinten. Például egy befektető dönthet úgy, hogy minden héten 10 USD értékben vásárol Bitcoint, vagy minden hónapban 50 USD értékben Ethereummot.

Egyes kereskedők számára a költségátlagolás piacon töltött időre helyezett hangsúlya megfelelőbb lehet, mint a piac időzítése egyösszegű befektetéssel.

A befektetőknek fegyelmezett DCA stratégia követése esetén lehetősége van arra, hogy az idő során fokozatosan, passzívabb befektetési megközelítéssel építsék ki a kriptoállományukat.

Lépésről lépésre útmutatót keresel arra, hogyan alkalmazd a költségátlagolást kriptovalutára?

Ez az áttekintés jó kiindulópont lehet.

Mielőtt bármely kriptovalutába költségátlagolással fektetne be, a befektetőknek saját kutatást kell végezniük.

A kriptovaluta-útmutatóink oldal segíthet megismerni a különböző kriptovaluta-típusokat, de mindenképpen tekints át több forrást is.

Mivel a költségátlagolás hosszú távú befektetési stratégia, leggyakrabban azok a befektetők alkalmazzák, akik hosszú távon hisznek egy kriptovaluta jövőjében, nem pedig azok, akik rövid távú árfolyam-ingadozásra szeretnének spekulálni.

Az alábbi szempontokat érdemes figyelembe venni, amikor kiválaszt egy kriptovalutát költségátlagoláshoz:

• Vizsgáld meg a digitális eszköz piaci élettartamát. Mivel a költségátlagolás célja, hogy több hónapon vagy éven keresztül következetesen halmozzon fel egy eszközt, a digitális eszköznek bizonyítottan tartós jelenléttel kell rendelkeznie a piacon. 
• Nézd át a kriptovaluta alapjait. Ez magában foglalhatja a projekt fehér könyveinek elolvasását, a projekthez kapcsolódó csapatra vonatkozó információk áttekintését, a közösségimédia-csatornákat, valamint a kriptovaluta tokenomikáját. 

• Értékeld az aktuális piaci trendeket. Vedd figyelembe a trendeket és a kriptovalutát övező piaci hangulatot, mielőtt költségátlagolással befektetnél abba. 
• Vedd figyelembe a mutatókat, például a kereskedési volument, a likviditást és a múltbeli árfolyam-alakulást. Az online fórumok és megbízható hírforrások figyelemmel kísérése szintén segíthet a kereskedőknek felmérni a piaci hangulatot, és kialakítani egy tézist az eszköz hosszú távú potenciáljáról.

Bár a „Melyik kriptovalutába alkalmazzak költségátlagolást?” kérdésre adott válasz mindenkinél eltérhet, minden befektető számára előnyös lehet, ha mélyebb megértést alakít ki az eszközről és annak lehetséges kockázatairól.

Amikor meghatározod, mekkora összeget fektessen kriptovalutába, kulcsfontosságú, hogy elemezze saját pénzügyi helyzetét és céljait.

A kriptovaluta-befektetés kockázattal jár, és a piacok erősen volatilisek lehetnek. Még költségátlagolás alkalmazása esetén is ajánlott, hogy a kereskedők soha ne kockáztassanak több tőkét, mint amennyit hajlandók elveszíteni. 

Az alábbi szempontokat érdemes figyelembe venni annak meghatározásakor, hogy mekkora összeget fektessen kriptovalutába.

• Az eszköz potenciális kockázata és volatilitása: Ez segít meghatározni, mekkora összegről tud rendszeresen lemondani úgy, hogy az még kényelmes legyen az Ön számára.
• Vedd figyelembe az alapvető kiadásokat: A számlák, a bérleti díj/jelzálog, az élelmiszerköltségek és a megtakarítások meghatározhatják, hogy mekkora tőkével rendelkezel befektetés céljára. A havi költségeid alapján meghatározhatsz egy észszerű összeget, amelyet kriptovaluta-befektetésre fordíthatsz anélkül, hogy veszélyeztetnéd a pénzügyi szükségleteidet.
• Állíts fel egy korlátot: Egyes kereskedők megfontolhatják, hogy megtakarításaik legfeljebb 10%-át fektetik kriptovalutába a kockázat kezelése érdekében.

Nincs „megfelelő” időpont a kriptovalutába történő költségátlagolás megkezdésére. A befektető vásárlásainak időzítése az egyéni preferenciáitól és céljaitól függ.

Azok a kereskedők, akik szeretnék megtalálni az optimális napi, heti vagy havi vásárlási időpontokat, dönthetnek úgy, hogy megvizsgálják egy eszköz múltbeli árfolyam-alakulását, és megnézik, vannak-e olyan időszakok, amelyek kis mértékben jobb eredményeket hoznak.

Mivel azonban a költségátlagolás alapelve azon alapul, hogy a kereskedőknek nem kell időzíteniük a piacot, ragaszkodhatsz ahhoz az időkerethez, amelyet a legmegfelelőbbnek tartasz.

Nincs egyértelmű válasz arra, hogy mennyi ideig érdemes költségátlagolást alkalmazni kriptovaluta-befektetés esetén.

Egyes iparági kommentátorok szerint 6–12 hónap elegendő, míg mások többéves időtávot javasolnak.

Végső soron minden az egyéni pénzügyi céljaidtól és attól függ, hogy mennyi ideig vagy hajlandó befektetni a kriptovaluta-piacba. A piaci körülmények szintén jelentős mértékben befolyásolják bármely költségátlagolási stratégia eredményét.

Egyes vélekedések szerint a költségátlagolási stratégia segíthet az alábbiakban:

• A volatilitás kisimítása és az árfluktuációk hatásának minimalizálása.
• Csökkentsd az érzelmek szerepét a kereskedési folyamatban.
• A „tökéletes vételi időpontra” törekvés megvalósíthatatlan feladatának elkerülése.

A költségátlagolási módszer egyik fő előnye a viszonylagos egyszerűsége más kereskedési stratégiákhoz képest.

A rendszer alkalmazásakor a leendő befektetőknek nem kell azon gondolkodniuk, hogy:

• Manuálisan adják le minden egyes kereskedési megbízást.
• Több indikátort használjanak technikai elemzés végzéséhez.
• Egész éjszaka ébren maradjanak gyertyadiagramokat figyelve.

Ehelyett csak a következőkről kell dönteniük:

1. Melyik kriptovalutára alkalmazzanak költségátlagolást
2. Milyen gyakran fektessenek be
3. Mekkora összeget fektessenek be minden egyes időközben
4. Melyik konkrét időpontban vagy napon hajtsanak végre minden egyes ügyletet

Ha rendszeresen fektetsz be hosszabb időszakon keresztül, az átlagos bekerülési költség (egy eszköz megvásárlási ára) alacsonyabb lehet, mintha az összes tőkédet egyszerre fektetted volna be.

A költségátlagolási stratégia segíthet egyes kereskedőket abban, hogy a befektetéseik időbeli elosztásával jobban boldogulhassanak a kriptopiac kiszámíthatatlan terepén.

A DCA-felmérésünkben részt vevő befektetők azt is elmondták, hogy a költségátlagolási stratégiák legnagyobb előnye a piaci volatilitás hatásának csökkentése volt (46,13%), ezt követték a rendszeres befektetések (23,95%).

Bár ez bizonyos mértékig segíthet kisimítani a piaci volatilitást, fontos megértened, hogy ez a stratégia nem garantál nyereséget.

Ha rendszeres időközönként vásárolsz, amikor a kriptovaluta-árak csökkennek, az azt jelenti, hogy következetesen alacsonyabb árszinteken vásárolsz. Idővel ez csökkentheti egy kriptovaluta egységre jutó átlagos költségét, ami hosszú távon magasabb hozamot eredményezhet.

Ez a feltételezés azonban attól függ, hogy az árak a jövőben magasabb szintekre emelkednek-e vissza.

Ezzel szemben, ha folyamatosan vásárolsz emelkedő árak mellett, az egyösszegű befektetéshez képest növelheti az egységre jutó átlagárat. Ez csökkentett hozamhoz, vagy akár veszteséghez is vezethet, ha akkor váltod vissza az eszközeidet készpénzre, amikor az ár a saját átlagárad alatt van.

Ezért bár a költségátlagolás stratégiai megközelítést kínál a piaci ingadozások kezelésére, sikere végső soron a kriptovaluta-árak alakulásától függ.

Érzelmi alapú kereskedés akkor történik, amikor a befektetők rövid távú piaci ingadozások vagy hírekre, eseményekre adott felfokozott reakciók alapján hoznak döntéseket. 

Ez impulzív vételi vagy eladási döntéseket válthat ki, amelyek oka sokszor a következő két gyakori érzelemtípus:

1. A kimaradástól való félelem (FOMO)
2. Félelem, bizonytalanság és kétely (FUD) 

Ezek az érzelmek néha akadályozzák a józan ítélőképességet, ezáltal rossz befektetési döntésekhez vezetnek.

A befektetők a költségátlagolási stratégia használatával az érzelmeiket félretéve kötelezhetik el magukat rendszeres, előre meghatározott befektetések mellett, piaci csúcsoktól és mélypontoktól függetlenül. Kisebb a nyomás arra, hogy időzítsd a piacot vagy a legújabb befektetési trendet kövesd. Ehelyett a kriptoeszközök hosszú távú felhalmozására koncentrálhatsz.

A piac időzítése arra a stratégiára utal, amikor valaki megpróbálja előre jelezni a megfelelő időpontokat a vételre és eladásra a profit maximalizálása érdekében. 

Ugyanakkor több oka is van annak, hogy a piac időzítése hosszú távon nem feltétlenül szükséges vagy előnyös.

• A piac időzítése pontos piaci mozgás-előrejelzést igényel, ami még a professzionális befektetők számára is köztudottan nehéz. Számos kiszámíthatatlan tényező – például gazdasági mutatók, politikai események és a befektetői hangulat – befolyásolja a kriptopiacot. 
• A piac időzítése gyakori vétellel és eladással járhat, ami sokszor magasabb kereskedési díjakat eredményez. Ezek a költségek csökkenthetik a potenciális nyereséget, és ronthatják a pozitív befektetési hozamot.

Bár a költségátlagolásnak számos előnye van a kriptovaluták esetében, nem mentes hátulütőktől sem.

Az alábbi tényezők a költségátlagolás hátrányai lehetnek.

A gyakoribb költségátlagolási megbízások magasabb díjakkal járhatnak, különösen központosított kriptotőzsdéken történő kereskedés esetén, ami idővel összeadódhat.

Egyes ágazati szereplők szerint a DCA stratégia a vártnál alacsonyabb megtérülést eredményezhet az egyéb kereskedési rendszerekhez hasonlítva, különösen akkor, ha az ismétlődő vételek többségét emelkedő piacon hajtják végre.

Azok a befektetők, akik több eszköz közötti kereskedés helyett egyetlen kriptovaluta (pl. Bitcoin) hosszabb időszakon keresztüli vétele mellett kötelezik el magukat, lemaradhatnak egyéb potenciálisan nyereséges lehetőségekről, amelyeket a költségátlagolással nem feltétlenül lehet kihasználni.

A költségátlagolás egyszerű módszert kínál a befektetőknek arra, hogy folyamatosan bővítsék a kriptovaluta-portfóliójukat.

A Krakenen az ügyfelek több száz különböző kriptovalutában állíthatnak be ismétlődő vételeket, így mindig gyűjthetnek coinokat, a piaci feltételektől függetlenül.

Kezdd el a költségátlagolást azzal, hogy már ma beállítod a Krakenen az ismétlődő vásárlásokat.