Hány bitcoin létezik? A bitcoinok kínálatáról

A túltermelés és bőség világában a Bitcoin (BTC) a valóban szűkös eszközök egyike. 

A korlátlan kínálattal rendelkező hagyományos pénznemekkel ellentétben a Bitcoin maximális kínálata véglegesen 21 millió coinban van meghatározva. Ez az alapvető jellemző, amely a Satoshi Nakamoto általi létrehozása óta a „DNS-ébe” van kódolva, a Bitcoin értékajánlatának egyik sarokköve.

Az amerikai kriptotulajdonosok 73%-a azt tervezi, hogy 2025-ben is folytatja a kriptovalutába történő befektetést, ami a kriptopiac iránti hosszú távú szemléletet jelez. A Bitcoin potenciáljába vetett tartós hitet valószínűleg a benne rejlő szűkösség és a digitális értékőrző szerepének egyre szélesebb körű elismerése befolyásolja.

Ne számíts azonban arra, hogy a teljes 21 millió coin hamarosan forgalomba kerül. A Bitcoin beépített felezési mechanizmusa lassítja az új coinok kibocsátását, a becslések szerint az utolsó Bitcoin 2140 körül kerül majd kibányászásra.

A Bitcoin korlátozott kínálatának okainak és hatásainak megértése fontos része annak, hogy átlásd, mi teszi a világ legnagyobb kriptoeszközét ilyen népszerűvé.

Nem ismert pontosan, miért döntött Satoshi Nakamoto úgy, hogy a Bitcoin kínálatát 21 millió coinra korlátozza. Egy 2009-ben küldött e-mailben Nakamoto elismerte, hogy a 21 milliós maximális kínálat meghatározása „megalapozott becslés” volt. 

Itt Nakamoto azt a benyomást kelti, hogy nem elsősorban az volt számára a fontos, pontosan mennyi legyen a Bitcoin maximális kínálata, hanem inkább az, hogy egyáltalán legyen felső korlát.

Míg bármely kormány által kibocsátott pénznem új egységei létrehozhatók – és gyakran létre is jönnek – tetszőleges mennyiségben, ez nem igaz a Bitcoin kibocsátási ütemezésére. Ez a bizonyítható szűkösségre való összpontosítás különbözteti meg a Bitcoint a kormányok bizalomalapú pénzfenntartási megközelítésétől.

Elméletben a Bitcoin maximális kínálata megváltoztatható lenne, ha a hálózat résztvevőinek többsége konszenzusra jutna. 

A felső korlát jelentősége miatt azonban rendkívül valószínűtlen, hogy bárki – pláne a hálózat többsége – beleegyezne a szám módosításába. 

Bármilyen változtatás valószínűleg aláásná a Bitcoin monetáris politikájának integritását és kiszámíthatóságát, ami jóval kevésbé tenné vonzóvá az intézményi és egyéni befektetők számára.

Jelenleg körülbelül 20 millió Bitcoin van forgalomban, ami a kínálati plafon több mint 93%-át jelenti. 

Bár ez nagy számnak tűnhet ahhoz képest, hogy a Bitcoin viszonylag rövid ideje létezik, az utolsó 1 millió coin lényegesen hosszabb idő alatt kerül majd forgalomba a Bitcoin-felezések miatt. A felezések olyan események, amelyek fokozatosan lassítják az új coinok kibocsátását, meghosszabbítva a teljes Bitcoin-kínálat kibányászásához szükséges időt.

A Bitcoin rögzített kínálati plafonja két fő előnyt teremt: 

• Szűkösség: Sokan úgy vélik, hogy a Bitcoin szűkösségre helyezett hangsúlya a kialakításának alapvető eleme, amely megkülönbözteti az állam által kibocsátott fiat pénznemektől. Míg a kormányok szabadon dönthetnek a forgalomban lévő fiat pénzmennyiség módosításáról, a Bitcoin kódba rögzített szabályai lehetetlenné teszik, hogy bármely egyetlen személy vagy fél megváltoztassa a maximális kínálati korlátot.
• Infláció elleni védelem: A hagyományos pénznemek, például az amerikai dollár, ki vannak téve az inflációnak, mivel a központi bankok tetszés szerint nyomtathatnak több pénzt, ezáltal csökkentve a már létező pénzegységek vásárlóerejét. A Bitcoin korlátozott kínálata ellensúlyozza ezt az inflációs kockázatot — a protokoll kódja biztosítja, hogy soha ne legyen több mint 21 millió Bitcoin forgalomban.

A 21 millióban maximált teljes kínálatból hozzávetőlegesen még 1 millió Bitcoin vár kibányászásra.

Ez a fennmaradó mennyiség fokozatosan kerül forgalomba, az utolsó Bitcoin kibányászását 2140 körülre becsülik.

A Bitcoinok először jutalomként kerülnek forgalomba annak a bányásznak, aki a Bitcoin-bányászati folyamat részeként segít érvényesíteni egy új tranzakciós blokkot.

A Bitcoin protokoll automatikusan kezeli az új Bitcoinok létrehozását és kibocsátását egy olyan szabályrendszer alapján, amely meghatározza a bányászati folyamat működését. Ezek a szabályok a protokoll indulása óta gyakorlatilag változatlanok maradtak.

A Bitcoin peer-to-peer elektronikus készpénzrendszerként ezt a funkcionalitást különféle technikai megoldások — például kriptográfia és konszenzusmechanizmusok — alkalmazásával valósítja meg, amelyek lehetővé teszik, hogy lényegében autonóm módon működjön.

A Bitcoin a proof-of-work (PoW) konszenzusmechanizmus alapján működik. Ez a blokkláncalapú rendszer arra ösztönzi a Bitcoin felhasználóit, hogy együttműködjenek a hálózat érdekeinek megfelelően.

Pontosabban, a PoW egy „bányászat” néven ismert folyamatot foglal magában, amely során a hálózat felhasználói egymással versenyeznek azért, hogy jogot szerezzenek a következő tranzakciós blokk javaslatára a Bitcoin-blokkláncon. A bányászat során felhasznált összesített számítási teljesítmény és gazdasági költség fontos szerepet játszik a hálózat biztonságának fenntartásában.

Aki megnyeri a bányászati versenyt, „blokkjutalmat” kap, amely újonnan létrehozott Bitcoint, valamint az esetlegesen tartalmazott tranzakciós díjakat foglalja magában. Ez a folyamat biztosítja mind a 21 millió, valaha létező Bitcoin létrehozását.

A legelső blokk (az úgynevezett Genesis blokk) 50 BTC blokk jutalmat tartalmazott. Ezen korai Bitcoin tranzakciós blokkok létrehozásakor minden alkalommal 50 Bitcoin jött létre először. 

Valahányszor egy nyertes bányász megkapja a blokkjutalmát, a Bitcoin forgalomban lévő kínálata növekszik. A Bitcoin protokoll úgy van programozva, hogy 10 percenként hozzon létre blokkokat, és ezáltal ossza szét a blokk jutalmakat.

A bányászok jelenleg 3,125 BTC-t kapnak minden sikeresen kibányászott blokk után. A legutóbbi felezési esemény 2024. április 19-én 6,25 BTC-ről a jelenlegi összegre csökkentette a jutalmat. Ez a felezési folyamat addig folytatódik, amíg a 21 millió Bitcoin maximális kínálata teljes mértékben forgalomba nem kerül.

A pontosan elveszett Bitcoinok számának meghatározása nehéz. A Bitcoin tranzakciók anonimek, és nincs központi hatóság, amely nyomon követné az elveszett coinokat.

Ugyanakkor több tényező arra utal, hogy a teljes kínálat jelentős része hozzáférhetetlen lehet:

• Elveszett kulcsok: A privát kulcsok elvesztése merevlemez-meghibásodás, elfelejtett jelszavak vagy elveszett tárolóeszközök miatt gyakorlatilag hozzáférhetetlenné teszi a Bitcoint.
• Korai, elfeledett Bitcoin-tárcák: A Bitcoin korai felhasználói nem feltétlenül látták előre annak jövőbeni értékét. Egyesek emiatt elveszíthették a hozzáférést Bitcoinjaikhoz.
• Szándékos veszteség: Egyes felhasználók úgy döntöttek, hogy „elégetik” Bitcoinjaikat azáltal, hogy olyan címekre küldik őket, amelyekhez nem tartozik privát kulcs, így végleg kivonva őket a forgalomból.

Ha érdekel, hogyan válhatsz Bitcoin-birtokossá, tekintsd meg a Kraken Tanulási központ Hogyan vásárolj Bitcoint (BTC) útmutatóját, és regisztrálj Kraken-fiókot még ma.