Kriptocoinok és -tokenek: Mi a különbség?
Kezdők útmutatója a kriptocoinokhoz és -tokenekhez 📕
Ha új vagy a kriptoiparban, azt gondolhatod, hogy a „coin” és a „token” szinonim kifejezések, amelyeket felcserélhetően használnak a digitális eszközök megjelölésére.
Azonban a coin és a token kifejezések tágabb értelemben a kriptovaluta különálló típusait jelölik. A kriptoeszközök ezen kategóriáinak mindegyike saját egyedi jellemzőkkel és felhasználási esetekkel rendelkezik, amelyek megkülönböztetik őket egymástól.
Hasznos megérteni a különbséget e két felcserélhetően használt buzzword között, különösen akkor, amikor összetett kriptós fogalmakat próbálsz megérteni.
Mi az a kriptocoin? 🤔
A kriptocoin egy blokklánc-protokoll natív eszköze. Ez azt jelenti, hogy a kripto coin csereeszközként szolgál az adott blokkláncon végrehajtott összes tranzakció vagy okosszerződés esetében. A kripto coinok a megfelelő blokklánc alapszintjén léteznek, nem pedig a blokklánc tetejére épülő decentralizált alkalmazáson (dApp).
Mivel egy blokklánchálózat natív kriptovalutái, sokan ezeket a coinokat „Layer 1” kriptovalutáknak tekintik. Bár több különböző hálózat, alkalmazás, játék vagy más típusú protokoll is futhat ezeknek a Layer 1 protokolloknak a tetején, a Layer 1 láncok szolgálnak alapul, amelyekre más alkalmazások és a hozzájuk kapcsolódó kriptotokenek épülnek.
A kriptocoinok általában ugyanazt vagy hasonló nevet viselnek, mint a hozzájuk tartozó blokkláncok. Például a bitcoin kriptovaluta a Bitcoin blokkláncon létezik, az ether kriptovaluta pedig az Ethereum blokkláncon.
Hogyan működnek a kriptocoinok? ⚙️
A blokklánc felhasználói többféleképpen is használhatják a kriptocoinokat. Egyesek csereeszközként használják őket érték elektronikus, peer-to-peer módon történő továbbítására. Mások értékőrző eszközként használják őket, amelyre nem vonatkoznak ugyanazok a típusú szabályozások, mint az állam által kibocsátott valutákra. Összességében a kriptocoinok hasonlóan működnek, mint a hagyományos valuták vagy a nemesfémek, például az arany.
Az új coinok validátori jutalmak formájában kerülnek forgalomba olyan blokklánckonszenzusos mechanizmusokból, mint a proof-of-work (PoW) és proof-of-stake (PoS). Ezek a folyamatok megkövetelik a hálózat felhasználóitól, hogy vagy „dolgozzanak” coinok bányászásáért a PoW bányászati folyamat során, vagy staking révén zárolják a coinokat, hogy a PoS folyamaton keresztül jutalmat kapjanak.
Példák kriptocoinokra
A kripto coinok vezető példái közé tartoznak:
Mik azok a kriptotokenek? 🧐
A kriptotokenek digitális eszközök, amelyeket egy Layer 1 blokklánc tetejére építenek és ott bocsátanak ki. Más szóval, a kriptotokenek olyan digitális eszközök, amelyek a kriptocoinokhoz kapcsolódó úgynevezett Layer 1 blokkláncokra épülő termékekhez és szolgáltatásokhoz natívak.
Az Ethereum messze a legnépszerűbb Layer 1 blokklánc, amelyet kriptotokenek létrehozására és kibocsátására használnak. Ugyanakkor számos más Layer 1 blokklánc is létezik, amelyek alapként szolgálnak a kriptotokenek létrehozásához és kibocsátásához.
Például a Solana ökoszisztémán belül számos decentralizált alkalmazás, játék és szolgáltatás létezik. Bár mindegyik a Solana ökoszisztémán belül működik, mindegyik rendelkezik saját egyedi kriptotokennel, amely az adott alkalmazáson belül egyedi célt szolgál.
Néhány példa a Solana ökoszisztémán belül létező kriptotokenekre:
A tokenek általában szélesebb funkciókörrel rendelkeznek, mint a kriptocoinok, és hozzájárulnak a blokklánc-ökoszisztémát működtető decentralizált szolgáltatások körének bővítéséhez.
Számos stabilcoin például kriptotoken, és olyan digitális eszközt képvisel, amelyet a fejlesztők 1:1 arányban fiat valutákhoz kötnek. A security tokenek, a utility tokenek, a governance tokenek és az NFT-k (nem helyettesíthető tokenek) szintén a kriptotokenek különböző típusai közé tartoznak.
Hogyan működnek a kriptotokenek? 💻
A fejlesztők kriptotokeneket más blokkláncok tetejére építenek egyszerűsített fejlesztői eszközök használatával és meghatározott token szabványok betartásával. Minden Layer 1 blokkláncnak saját, egyedi tokenszabványai vannak.
A token szabványok meghatározzák azokat az okosszerződés-funkciókat, amelyeket egy tokennek képesnek kell lennie végrehajtani. Ezek a szabványok biztosítják a kompatibilitást az alapul szolgáló blokklánccal, valamint annak dApp- és szolgáltatás-ökoszisztémájával.
Az Ethereum fejlesztői 2015-ben az elsők között vezették be saját tokenszabványukat. A leggyakoribb Ethereum tokenszabvány az ERC-20, ahol az ERC jelentése: „Ethereum request for comment” (Ethereum megjegyzéskérelem).
Az ERC-20 meghatározza az okosszerződés-specifikációkat a helyettesíthető tokenek létrehozásához és kibocsátásához az Ethereum blokkláncon. Ez a szabvány gyorsan a legnépszerűbb módszerré vált a kriptovaluták egyszerű létrehozására anélkül, hogy mindent a nulláról kellene kezdeni.
A fejlesztők a mai napig több ezer projektet indítottak az ERC-20 token szabvány használatával. Az Ethereum azóta további tizenkét token szabványt is bevezetett különböző típusú kriptotokenek létrehozására, köztük több szabványt a nem helyettesíthető tokenek (NFT-k) számára.
A kriptocoinokkal ellentétben a fejlesztők a tokeneket egyszerre bocsátják ki, és a maximális kínálatot egy lépésben hozzák létre. A fejlesztők ezt követően programozott módon terjeszthetik ezeket a tokeneket különböző módszerekkel, beleértve a tokenkibocsátásokat is. A coinkibocsátások példái közé tartoznak a kezdeti coinkibocsátások (initial coin offerings – ICO-k), kezdeti tőzsdei kibocsátások (n offerings include initial coin offerings (ICOs), initial exchange offerings – IEO-k) és kezdeti DEX kibocsátások (initial DEX offerings – IDO-k). A fejlesztők airdropokat, mikrofeltadatokat és más terjesztési módszereket is alkalmazhatnak annak érdekében, hogy a tokeneket forgalomba hozzák.
Ennek eredményeként egy kriptotoken kibocsátása egy Layer 1 blokklánc tetején gyakran sokkal gyorsabb módjának számít a kezdőtőke biztosításának kriptós startupok számára. Ennek oka, hogy a fejlesztők kihasználhatják egy Layer 1 blokklánc már kiépített és bizonyított technikai infrastruktúráját, ahelyett hogy egy teljes protokollt kellene a nulláról felépíteniük. Sajnos egyes tisztességtelen fejlesztők a múltban visszaéltek ezzel a lehetőséggel, és az új tokenek kibocsátását számos kifinomult csalás alááshatja.
A 2017-es ICO-boom idején a fejlesztők a Layer 1 blokkláncok előre kiépített infrastruktúráját használták fel arra, hogy gyorsan több száz hamis projektet indítsanak. A céljuk az volt, hogy kihasználják a spekulatív kriptovaluta-befektetések hullámát, nem pedig az, hogy valóban innovatív decentralizált termékeket és szolgáltatásokat hozzanak létre. Gyakran előfordult, hogy ezek az álságos projektek nem álltak másból, mint egy nyitóoldalból, egy homályos fehér könyvből és egy hamis csapatból.
Ahogyan mindig, a korai fázisú befektetés kockázattal jár, és fontos, hogy megértsd a kriptotoken kibocsátásokba történő befektetés lehetséges kockázatait.
Példák kripto tokenekre
A már bejáratott kriptoprojektekhez tartozó népszerű kriptotokenek közé tartozik:
A kriptocoinok és -tokenek összefoglalása 📋
A coin és a token közötti különbség jelentéktelennek tűnhet, mivel mindkettő rendelkezik értékkel és hasznossággal. Ugyanakkor fontos megérteni azokat a különböző módszereket, amelyekkel ezeket a kriptoeszközöket bányászhatjuk, kereskedhetjük és használhatjuk.
A kriptovaluták sokféle formában és méretben léteznek, ezért a megértésük kulcsfontosságú része a kriptoiparágról való tanulásnak. Sokan úgy döntenek, hogy befektetés előtt többet szeretnének megtudni a legfrissebb kriptostatisztikákról és -trendekről.
További dolgokat tanulhatsz meg a kriptóról a Kraken Tanulási központban, vagy saját magad is kipróbálhatod a Krakenen.