Mi az a blokklánc technológia?

• A blokklánc egy decentralizált adatbázis-rendszer, amely biztonságosan tárol adatokat több helyszínen, és manipulációbiztos.
• Ahelyett, hogy egyetlen entitás irányítaná az adatbázist, a blokklánc decentralizált számítógép-hálózatot használ (más néven „csomópontokat”) a tranzakciók érvényesítésére és rögzítésére.
• A blokklánc-technológia nem kizárólag a kriptovalutákról szól. Forradalmasítja az olyan iparágakat, mint a pénzügy, az ellátási láncok, az egészségügy és még sok más terület.
• A blokklánc-technológia fő előnyei közé tartozik a fokozott biztonság és átláthatóság, a javuló hatékonyság és költséghatékonyság különböző iparágakban, a jövőbeli innovációk lehetősége, valamint a globális hozzáférhetőség.

A blokklánc-technológia egy decentralizált, biztonságos rendszer, amely manipulációbiztos adatokat tárol, és amelyet számítógépek hálózata hitelesít. 

A blokklánc minden egyes blokkja saját egyedi azonosítóval rendelkezik, és kriptográfiailag kapcsolódik a következőhöz, így a már rögzített blokkok módosítása szinte lehetetlen.

Ezek az egyedi azonosítók segítenek biztosítani az adatbázisban vagy főkönyvben tárolt információk integritását. Az egyes hálózatokat működtető egyesített bányászati vagy staking-erőforrások ellenállóbbá teszik a kriptovalutákat a támadásokkal szemben – magasabb szintű adatbiztonságot nyújtva.

A fokozott biztonság kulcsfontosságú tényező abban, ahogyan a blokklánc-technológia bizalmat épít a felhasználók körében. Ez különösen jól látható a kriptoiparban és a kapcsolódó területeken, mint például a decentralizált pénzügyek (DeFi), az okosszerződések, valamint a nem helyettesíthető tokenek (NFT-k), ahol a blokklánc alapvető infrastruktúraként működik.

Mielőtt mélyebben belemerülnél a technológiába, fontos megértened a blokklánc fő jellemzőit.

Alapjaiban a blokklánc-technológia… 

• Ellenőrizhető: A blokkláncon tárolt adatok könnyen nyomon követhetők és ellenőrizhetők.
• Elosztott: A blokkláncok gyakran arra törekednek, hogy egyetlen entitás irányításán kívül maradjanak. Gyakran önkéntesek széles köre által közösen működtetettek.
• Megváltoztathatatlan: Miután egy tranzakció rögzítésre kerül a főkönyvben, azt soha nem lehet megváltoztatni (vagy ha mégis, ahhoz legalább a csomópontok 51%-ának jóváhagyása szükséges).

Bár minden blokklánctípus számítógépek hálózatán keresztül működik, többféle blokklánc létezik különböző iparágak és alkalmazások számára. Az alábbiakban a blokklánc-technológia négy fő típusa látható, amelyek felépítésük és jogosultsági rendszerük alapján eltérő felhasználási lehetőségekkel rendelkeznek. 

• Nyilvános blokklánc: A nyilvános blokklánc a leginkább hozzáférhető blokklánctípus, amely decentralizált digitális főkönyvet kínál, ahol bárki végrehajthat tranzakciókat. Ezt néha engedélymentes blokkláncnak is nevezik. 
• Privát blokklánc: A privát blokkláncot egyetlen entitás vagy szervezet irányítja. Ezt a blokklánctípust gyakran vállalati alkalmazásokhoz használják, és engedélyköteles blokkláncnak is nevezhetjük.
• Hibrid blokklánc: Ahogy a neve is sugallja, a hibrid blokkláncok a nyilvános és a privát blokklánc elemeit ötvözik. Ez azt jelenti, hogy a hálózat bizonyos részei nyilvánosak lehetnek, míg mások privátak.
• Konzorciumi blokklánc: A konzorciumi blokklánc a privát blokklánc egyik típusa, amelyet több szervezet közösen használ. Ezek a szervezetek együttműködnek a tranzakciók érvényesítésében és a hálózat fenntartásában.

Gondolj a blokkláncokra úgy, mint adatokkal teli virtuális blokkokra, amelyek kriptográfiailag kapcsolódnak egymáshoz, és egy nyomon követhető, digitális láncot alkotnak. Azokat a számítógépeket, amelyek a blokkláncon az információk frissítésében, kezelésében és ellenőrzésében segítenek, „csomópontoknak” nevezzük. 

Amikor valaki blokklánc-tranzakciót indít, az a teljes blokklánc-hálózatra továbbításra kerül. Ezután minden csomópont ellenőrzi a tranzakciót annak biztosítására, hogy a küldő elegendő fedezettel rendelkezik, és nem próbálja ugyanazt a tranzakciót csalárd módon kétszer elkölteni.

Az ellenőrzést követően a tranzakció egy új blokkhoz kerül hozzáadásra, amelyet ezt követően a blokklánc főkönyvéhez rögzítenek, létrehozva a tranzakciók időrendi nyilvántartását.

A decentralizált csomópont-hálózaton túl számos más fontos elem is alkotja a blokklánc főkönyvét.

Ma a blokkláncokat a kriptográfia védi – egy olyan rendszer, amely nyilvános hálózaton történő privát kommunikációhoz titkosítja és visszafejti az információkat.

Az 1900-as évek elején a kriptográfiát főként a hadsereg és a hírszerző ügynökségek használták, különösen háborús időkben, amikor a titkos kommunikációs rendszerek létfontosságúak voltak az állomások közötti információmegosztáshoz.

Napjainkban a kriptográfia alapvető szerepet tölt be a digitális eszközök iparágában. A projektek kriptográfiai technikákat alkalmaznak a nyilvános blokklánc-hálózatokon küldött tranzakciók biztonságossá tételére, valamint arra, hogy a felhasználók igazolni tudják, mely pénzeszközök felett rendelkeznek.

Ha többet szeretnél megtudni a kriptográfiáról, tekintsd meg a Hogyan használják a kriptovaluták a kriptográfiát? című cikkünket

A megbízható adatbázisok alternatívájaként elképzelt elosztott főkönyvek célja, hogy a felhasználók nagyobb rálátást kapjanak adataik kezelésére, miközben csökkentik azon entitások felelősségét, amelyek ma e érzékeny információ központi tulajdonosaként működhetnek. 

E hatás miatt számos iparág és szervezet használ blokkláncokat megbízható hálózatok kialakítására az információmegosztás és az adatrögzítési folyamat egyszerűsítése érdekében, miközben javítják teljesítményüket és biztonságukat. 

A konszenzusmechanizmus a blokklánc-protokoll azon része, amely megteremti a csomópontok közötti egyetértést a főkönyv állapotáról és a tranzakciók érvényességéről.

Biztosítja, hogy a hálózat minden csomópontja betartsa a szabályokat, közös megértésre jusson a blokklánc aktuális állapotáról, és egyetértsen abban, mely tranzakciókat kell a főkönyvhöz hozzáadni. Lényegében ez az a mechanizmus, amely lehetővé teszi a decentralizált bizalmat, és megakadályozza a dupla költést és a csalás egyéb formáit egy elosztott főkönyvi rendszerben.

Az évek során számos különböző konszenzusmechanizmus jelent meg, mindegyik saját rendszerrel ösztönzi a csomópontok jó magatartását és visszatartja a rosszindulatú tevékenységeket. A kriptovalutákra fókuszáló blokklánc-hálózatok többsége által használt legjelentősebb mechanizmusok a proof-of-work és proof-of-stake.

A blokklánc a kriptóban az alapul szolgáló technológiát jelenti, amely az olyan kriptovalutákat működteti, mint a Bitcoin, a Ethereum és számos más kriptovaluta-típus. 

A kriptovaluták kontextusában a blokklánc az az alap, amely lehetővé teszi e digitális pénznemek létezését. 

Minden kriptovaluta-tranzakció egy blokkláncon kerül rögzítésre, ahol egy globálisan elosztott, független csomópontokból álló hálózat hitelesíti azt.

Ez a folyamat segít biztosítani, hogy minden tranzakció átlátható, nyomon követhető és biztonságos legyen, ami korlátozza az olyan problémákat, mint a dupla költés vagy a csalás.

A kriptográfia és az elosztott konszenzusmechanizmusok kombinációja lehetővé teszi, hogy a blokkláncok autonóm módon működjenek, olyan rendszert létrehozva, ahol a felhasználók közvetlenül, egymással tudnak tranzaktálni bizalommentes módon. 

Ennek eredményeként a blokklánc-technológia a kriptovaluta-iparág gerincévé vált, lehetővé téve az egyszerű peer-to-peer fizetésektől a komplex decentralizált pénzügyi alkalmazásokig mindent.

A blokkláncok rendkívül biztonságos és megváltoztathatatlan jellege ideális rendszerekké teszi őket számos iparág számára.

Bár egyes iparágak gyorsabban fogadták el a blokklánc előnyeit, mint mások, mindegyik vizsgálja a benne rejlő lehetőségeket. Az információk decentralizálásával a felhasználók között a blokklánc képes nagyobb átláthatóságot teremteni ezekben az iparágakban.

A mit lehet tenni a blokklánccal egyes példái már jól megalapozottak, és világszerte milliók használják őket, míg más blokklánc-megoldások még a proof-of-concept szakaszban vannak.

A blokklánc-technológia eredeti, és mindmáig legnépszerűbb felhasználási területe a kriptovaluták működtetése.

A blokkláncok peer-to-peer és cenzúraálló jellege lehetővé tette a fejlesztők számára, hogy különféle kriptovaluta-projekteket hozzanak létre, amelyek eltérő célokat szolgálnak. 

Valós példa: Az olyan kriptoeszközök, mint a Bitcoin (BTC) és a Tether (USDT), lehetővé teszik az egyének számára, hogy közvetlenül, szinte azonnali sebességgel tranzaktáljanak egymással, anélkül hogy közvetítőt kellene bevonniuk a folyamatba.

Ahhoz, hogy valami egyik helyről a másikra jusson, több résztvevőnek különböző rendszerekre kell támaszkodnia a tételek nyomon követése és feldolgozása érdekében. A blokklánc-technológia segíthet csökkenteni az e különböző rendszerek által létrehozott akadályokat, mérsékelve a költségeket és az út során felmerülő lehetséges hibapontokat. 

Valós példa: Az Amazon kezelt blokklánca vezető példája annak a szolgáltatásnak, amely eszközöket biztosít más vállalatok számára saját privát blokklánc-hálózataik bevezetéséhez az ellátásilánc-menedzsment területén.

Az egészségügyi nyilvántartásokat ma gyakran központosított adatközpontok kezelik. Ez többletköltségeket és kockázatokat jelent a rájuk bízott szervezetek számára. Az ezekben a nyilvántartásokban található információk sérülékenyek lehetnek biztonsági incidensekkel szemben, vagy nehezen oszthatók meg a világ más kórházaival. Egyes szakértők szerint a blokklánc-technológia segíthet a nyilvántartások védelmében és hitelesítésében, lehetővé téve az egyének számára, hogy nagyobb önállósággal kezeljék adataikat.

Valós példa: A MedRec, az Ancile és az OmniPHR csupán néhány példa azokra a megoldásokra, amelyek blokklánc-technológiát alkalmaznak az elektronikus egészségügyi nyilvántartások kezelésére.

A biztosítótársaságok már évek óta vizsgálják a blokklánc-technológia alkalmazását a működési hatékonyság növelése érdekében. Sokan úgy vélik, hogy a blokklánc decentralizált jellege és a tranzakciók megváltoztathatatlan rögzítésének képessége segíthet olyan problémák kezelésében, mint a csalás, a kárigényekkel kapcsolatos viták és a lassú feldolgozási idők. 

Valós példa: 2023-ban a TradeWaltz elindította biztosítási blokklánc-megoldását. Japán két legnagyobb biztosítótársasága, a Sompo és a Tokio Marine ma már tengeri biztosítási termékeket kínál a TradeWaltz platformját használva.

A vállalatok a blokklánc-alapú infrastruktúrában is látják a lehetőséget a globális energiaipar forradalmasítására. A peer-to-peer energiakereskedelem lehetővé tételével és a megújuló energiaforrások integrációjának támogatásával a blokklánc átalakíthatja az energia előállításának, elosztásának és felhasználásának módját.

Valós példa: Power Ledger (POWR) egy olyan kriptovaluta-projekt példája, amely blokklánc-technológiát használ peer-to-peer energiakereskedelmi piacok létrehozására. Ez lehetővé teszi az emberek számára, hogy tokenizálják és kereskedjék az olyan környezeti termékeket, mint a szén-dioxid-kreditek és a megújulóenergia-tanúsítványok.

Az ügyfelek személyes adatainak kezelése rendkívül biztonságos, robusztus, hozzáférhető és manipulációbiztos rendszereket igényel. A blokklánc segíthet kielégíteni ezt az igényt azáltal, hogy automatizálja a személyazonosság-ellenőrzést, és nagyobb ellenőrzést biztosít az egyének számára saját személyes adataik felett. 

Valós példa: A Világgazdasági Fórum egy Known Traveller Digital Identity (más néven KTD) nevű blokklánc-alapú megoldást használ a határokon átnyúló utazás egyszerűsítésére a fizikai dokumentumok szükségességének csökkentésével.

Egy demokratikus társadalomban a szavazás központi szerepet játszik a helyi és országos választások eredményének meghatározásában. Egyes szakértők szerint a blokklánc-adatbázisok technológiai innovációi véget vethetnek a vitatott választásoknak.

Valós példa: A Follow My Vote és a Voatz blokkláncalapú szavazási megoldások, amelyek célja, hogy biztonságosabb és megbízhatóbb választási mechanizmust biztosítsanak az Egyesült Államok állampolgárai számára.

A nem helyettesíthető tokenek (NFT-k) megmutatták, hogyan használhatók a blokkláncok digitális fájlok hitelességének és tulajdonjogának nyomon követésére és ellenőrzésére – ami a blokklánc-technológia előtt nem volt lehetséges. Azóta más vállalatok is létrehozták saját blokklánc-megoldásaikat a fizikai termékek hitelességének nyomon követésére és ellenőrzésére.

Valós példa: Az Aura Blockchain Consortium, az Authena és a Seal blokklánc-alapú megoldásokon dolgoznak bizonyos termékek eredetének garantálása érdekében.

Megfelelő alkalmazás esetén a blokklánc-technológia világszerte áttörést hozhat az iparágak számára.

Például a nyilvánosan elosztott blokklánc egyik fő előnye egy privát banki főkönyvhöz képest az, hogy minden csomópont saját példányt tart fenn a pénzügyi nyilvántartásból. Ez megszünteti az egyetlen hibapontot, lehetővé téve a teljes főkönyv helyreállítását akár egyetlen csomópontból is, még akkor is, ha a hálózat 99%-a meghibásodna.

Emellett a blokkláncok tervezésüknél fogva manipulációval szemben ellenállók. Egyetlen függőben lévő tranzakció módosításához az adott hálózat összes csomópontjának legalább 51%-a feletti irányítást kellene megszerezni. Ez rendkívül nehéz lenne, figyelembe véve a csomópontok globális eloszlását és a működő blokklánchálózatok megtámadásához szükséges erőforrások költségét.

Amint egy tranzakciót megerősít a hálózat, az véglegessé válik, és többé nem módosítható. Ez elősegíti az adatintegritást, és az egyik oka annak, hogy a blokkláncok rendkívül biztonságosak. 

Nézzük meg közelebbről a blokklánc-technológia fő előnyeit, és azt, hogyan válhat a modern digitális infrastruktúra egyik alappillérévé. 

• Fokozott biztonság és átláthatóság: A blokkláncon rögzített tranzakciók megváltoztathatatlanok, ami azt jelenti, hogy nem módosíthatók és nem törölhetők, így biztosítják az adatintegritást. Decentralizált és kriptográfiai kialakítása rendkívül ellenállóvá teszi a csalással és a hackeléssel szemben. Emellett a nyílt főkönyvi rendszer lehetővé teszi, hogy minden résztvevő megtekintse és ellenőrizze a tranzakciókat, ami elősegíti a bizalmat, valamint egyszerűvé és megbízhatóvá teszi az auditálást és az ellenőrzést.
• Növekvő hatékonyság és költséghatékonyság: A blokklánc csökkenti a költségeket és felgyorsítja a tranzakciókat azáltal, hogy közvetlen peer-to-peer interakciókat tesz lehetővé. Az okosszerződések – a rendszerbe kódolt, önvégrehajtó megállapodások – automatizálják a feladatokat és segítenek csökkenteni a hibákat. Ez megszünteti a központi adattárolás és a hagyományos pénzügyi közvetítők szükségességét, ami alacsonyabb költségeket és hatékonyabb üzleti folyamatokat eredményez.
• Innovációs potenciál: A blokklánc nem csupán statikus technológia; egy innovációs platform. Az okosszerződések lehetővé teszik a közvetítő nélküli, automatizált megállapodásokat, ami decentralizált alkalmazásokhoz (dAppok) vezet. Emellett lehetővé teszi olyan digitális tokenek létrehozását is, amelyek valós eszközöket képviselhetnek, új üzleti modelleket és pénzügyi termékeket nyitva meg.
• Globális hozzáférhetőség és skálázhatóság: A blokklánc globális elérése és folyamatosan bővülő skálázhatósága kulcsfontosságú a növekvő hatásához. Bárki, aki rendelkezik internet-hozzáféréssel, csatlakozhat egy blokklánc-hálózathoz, lehetővé téve a gyors és alacsony költségű nemzetközi tranzakciókat. Az olyan fejlesztések, mint a Layer 2 blokkláncok és a Lightning Network, növelik bizonyos blokkláncok tranzakciófeldolgozási kapacitását, miközben a blokkláncok közötti javuló összekapcsolhatóság zökkenőmentes keresztláncos tranzakciókat és adatmegosztást tesz lehetővé.

A blokkláncba történő befektetés többféle formát ölthet, a kockázattűrő képességedtől, pénzügyi céljaidtól és a piac ismeretétől függően.

 Néhány lehetőség azok számára, akik blokkláncba szeretnének befektetni: 

• Fontold meg a kriptovaluták közvetlen vásárlását egy megbízható kriptokereskedési platformon, például a Krakenen keresztül. Mint minden befektetési stratégiánál, itt is kulcsfontosságú az alapos kutatás, és hogy csak annyit fektess be, amennyit megengedhetsz magadnak elveszíteni.
• Fektess be blokklánc-fókuszú vállalatokba vagy ETF-ekbe (például egy Bitcoin ETF-be), amelyek szélesebb iparági kitettséget biztosítanak, beleértve a blokklánc-technológiát fejlesztő vagy azt innovatív módon alkalmazó vállalatokat.

Mint minden befektetés esetén, a kellő körültekintés elengedhetetlen. A technológia és a piac megértése segíthet megalapozottabb döntéseket hozni.

Tekintsd meg cikkünket arról, hogyan végezz saját kutatást, további tippekért, amikor belevágsz a kriptó világába.

A Kraken megkönnyíti, hogy kapcsolódj a blokklánc-ökoszisztéma különböző, világot formáló részeihez. Kezdd el még ma a blokklánc-technológia izgalmas világát egy Kraken-fiók regisztrálásával.