Mi az a decentralizált pénzügy (DeFi)?

A decentralizált pénzügyek, vagyis a DeFi, a blokkláncalapú protokollok és eszközök egy szegmensét jelenti. Ha már egy ideje jelen van a kriptovaluták világában, valószínűleg korábban is találkozott ezzel a kifejezéssel.

A DeFi egy decentralizált alkalmazásokból (dAppok) álló ökoszisztéma, amely különféle peer-to-peer pénzügyi szolgáltatásokat kínál a kereskedéstől kezdve a hitelezésen át a kölcsönfelvételig.

Ezeket az alkalmazásokat az különbözteti meg a centralizált szolgáltatásoktól, hogy szinte teljes mértékben autonóm módon működnek, és nincs szükség semmilyen pénzügyi közvetítőre.

Ennek köszönhetően a decentralizált pénzügyek nemcsak az egyszerű tranzakciókat teszik lehetővé, hanem számos pénzügyi szolgáltatás teljes mértékben peer-to-peer módon történő igénybevételét is.

A DeFi-szolgáltatások számos kulcsfontosságú előnyt kínálnak a hagyományos, harmadik fél által működtetett alkalmazásokkal szemben, többek között:

• Automatizált: A felhasználók a nap 24 órájában, a hét minden napján hozzáférhetnek a DeFi-szolgáltatásokhoz, a hagyományos pénzügyi intézmények hosszadalmas jóváhagyási folyamatai nélkül.
• Demokratikus: A felhasználók részt vehetnek e szolgáltatások irányítási folyamataiban (ideértve például a kamatlábak módosításáról szóló szavazást).
• Engedélykérés nélküli: A felhasználóktól nem lehet önkényesen vagy méltánytalan szabályozás miatt megtagadni a DeFi-szolgáltatásokhoz való hozzáférést.
• Bizalommentes: A felhasználóknak nem kell megbízniuk központosított intézményekben vagy egyetlen személyben sem a decentralizált alkalmazások használata során.

Ha szeretne többet megtudni arról, milyen sokoldalúan használhatja a DeFi-t, olvassa el a Mire használható a DeFi? című cikkünket.

A decentralizált pénzügyek (DeFi) az elmúlt években jelentős népszerűségre tettek szert, ugyanakkor számos hátránnyal és kockázattal is járnak.

• Biztonsági kockázatok: A DeFi-platformok okosszerződésekre támaszkodnak a pénzügyi tranzakciók automatizálása érdekében. Bár ezeket az okosszerződéseket biztonságos működésre tervezték, nem mentesek a sebezhetőségektől és hibáktól. A DeFi-szektorban előfordultak biztonsági incidensek, feltörések és visszaélések, amelyek jelentős pénzügyi veszteségeket okoztak a felhasználóknak.

• Komplexitás és technikai akadályok: A DeFi-platformok gyakran megkövetelik a felhasználóktól a blokklánc-technológia bizonyos szintű technikai ismeretét és megértését. A tárcák beállítása, az okosszerződésekkel való interakció és a privát kulcsok kezelése kihívást jelenthet azok számára, akik nem jártasak ezekben a fogalmakban.

• Volatilitási és árkockázatok: A DeFi-tokenek és -eszközök gyakran szélsőséges árfolyam-ingadozásnak vannak kitéve. Számos DeFi-projekt saját tokent bocsát ki, amelyek árfolyama gyorsan változhat olyan tényezők hatására, mint a spekulatív kereskedés, a likviditási egyensúlytalanságok vagy a piaci hangulat.

További információért tekintse meg a Hogyan maradhat biztonságban a DeFi világában? című cikkünket.

A decentralizált pénzügyi alkalmazásoknak három fő összetevője van:

• Nyilvános blokklánc
• Kriptovaluta
• Okosszerződések

A blokklánc-technológia elosztott, átlátható főkönyvi rendszert biztosít az összes dApphoz kapcsolódó adat rögzítésére. Minden blokkláncot saját, önkéntes résztvevőkből álló közössége – az úgynevezett csomópontok – működtet. A csomópontok világszerte elosztva működnek, és elvileg bárki csatlakozhat hozzájuk a világ bármely pontjáról.

A csomópontok a saját számítógépeiket használják olyan kulcsfontosságú feladatok ellátására, mint az új dApp-tranzakciók és az okosszerződések adatainak tárolása és hitelesítése. Minden csomópont szigorú, a blokklánc protokolljába kódolt szabályokat követ.

Ha még többet szeretne megtudni a blokklánc működéséről, tekintse meg a Kraken Tanulási központ Mi az a blokklánc-technológia? című cikkét.

Ahelyett, hogy minden új dApphoz külön blokkláncot építenének a nulláról, a fejlesztők gyakran már létező blokklánc-hálózatokra építik alkalmazásaikat.

Ez időt és költséget takarít meg, valamint lehetővé teszi, hogy a dAppok együttműködjenek (interoperábilisak legyenek) ugyanazon a láncon futó más alkalmazásokkal. A régebb óta működő blokklánc-hálózatok általában nagyobb biztonságot és szélesebb felhasználói közösséget kínálnak, mint az újonnan létrehozott hálózatok.

Ethereum, Solana, Polkadot és Cardano napjaink legnagyobb, DeFi-szolgáltatásokat támogató blokkláncai közé tartoznak.

Az adott hálózat natív kriptotokenjei gyakran működtetik ezeket a blokkláncokat, és ösztönzik a felhasználókat a működtetésükben való részvételre.

Ha még többet szeretne megtudni a kriptovaluták működéséről, tekintse meg a Kraken Tanulási központ Mi az a kriptovaluta? című cikkét.

A felhasználóknak a mögöttes blokklánc natív kriptovalutájában meghatározott díjat kell fizetniük minden dApphoz kapcsolódó tevékenység elvégzéséhez.

Az Ethereumra épülő dAppok esetében a díjakat etherben (ETH) kell megfizetni. A Cardano hálózatán a díjakat a platform natív kriptovalutájában, az Ada (ADA) tokenben kell megfizetni, és így tovább.

Bizonyos esetekben ezek a tokenek további funkciókkal is rendelkezhetnek.

Például a governance tokenek olyan kriptovaluta-típusok, amelyek súlyozott szavazati jogot biztosítanak tulajdonosaik számára a protokoll irányításával és jövőbeli stratégiai irányával kapcsolatban.

A dAppok autonómiájukat azáltal érik el, hogy emberi közvetítők helyett okosszerződéseket használnak. Az okosszerződések olyan önvégrehajtó számítógépes programok, amelyek automatikusan teljesítik a két fél közötti szerződéses kötelezettségeket, amennyiben az előre meghatározott feltételek teljesülnek.

Ha még többet szeretne megtudni az okosszerződések működéséről, tekintse meg a Kraken Tanulási központ Mi az az okosszerződés? című cikkét.

Az okosszerződések programjai blokkláncokon kerülnek tárolásra. Az olyan okosszerződés-platformok, mint az Ethereum, úgynevezett virtuális gépeket használnak – ezek szimulált számítógépes környezetek –, amelyek képesek ezen speciális programok értelmezésére és végrehajtására.

A csomópontok a virtuális gépet futtatják az okosszerződéseket érintő tranzakciók hitelesítése során. A virtuális gép biztosítja, hogy a blokkláncon telepített okosszerződések a protokoll szabályainak megfelelő érvényes tranzakciókat hozzanak létre.

Egy dApp gyakorlati példája a DAI DeFi-alkalmazás.

A DAI lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy kriptovalutát „zároljanak” az Ethereum blokkláncon futó okosszerződésben. A felhasználók ezeket az összegeket fedezetként helyezik el, hogy új DAI tokeneket hozzanak létre, amelyek a hitelezési szolgáltatást működtetik. A felhasználók ezeket az újonnan kibocsátott DAI tokeneket kereskedésre használhatják, vagy más DeFi platformokon helyezhetik el hozam elérése érdekében. Ez a projekt likviditást biztosít a befektetők számára anélkül, hogy közvetlenül el kellene adniuk az ETH-jukat.

Amikor a felhasználó vissza szeretné szerezni a zárolt eszközeit, egyszerűen visszafizeti a DAI-t, és egy kis kamatdíjat fizet.

Ahogy a DeFi protokollok terjednek, hasznos megérteni, hogy ezek a projektek milyen különböző problématípusokat igyekeznek megoldani.

A hitelezésre összpontosító DeFi kriptovaluták lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy számítógépes szoftver segítségével vegyenek fel kölcsönt, így nincs szükség megbízható közvetítőre.

Papíralapú szerződések helyett kód működteti ezeket a projekteket, amelyek automatizálják a hitelezéshez szükséges fenntartási fedezeti követelményeket és kamatlábakat. Ez többek között lehetővé teszi az automatikus likvidálást, ha az egyenleg egy meghatározott fedezeti arány alá csökken.

Bár minden hitelezési protokollnak megvannak a maga sajátosságai, általában hasonló módon működnek.

Például jellemzően kétféle felhasználó létezik: azok, akik tokenjeiket a protokollnak kölcsönadják / likviditást biztosítanak számára, valamint azok, akik ezeket a tokeneket kölcsönveszik.

Az, aki kriptovalutát szeretne kölcsönadni, az adott tokeneket a protokoll által irányított okosszerződés-címre küldi, és a kölcsönadott összeg alapján jutalmat kap.

A hitelfelvevők ezzel szemben fedezetet helyeznek el kriptovaluta formájában. A dApp okosszerződése ezután lehetővé teszi számukra, hogy a letétbe helyezett érték egy meghatározott százalékáig kriptovalutát vegyenek fel kölcsön.

Amennyiben a protokollok a tervek szerint működnek, a felhasználók könnyedén vehetnek fel kriptovalutát kölcsön, a hitelezők vagy likviditásszolgáltatók pedig kamatot kereshetnek az elhelyezett eszközeiken.

Hitelezési protokollokra példa a Aave, Compound és Yearn.finance.

A decentralizált tőzsdék (DEX-ek) lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy kriptoeszközöket cseréljenek harmadik fél által kezelt ajánlati könyv nélkül, így valódi peer-to-peer kereskedés valósulhat meg.

Az ilyen típusú kereskedést egy „automatizált market maker” nevű mechanizmus segíti.

Ahelyett, hogy egy központosított párosító szoftver kötné össze a vevőket és az eladókat, önkéntesek (likviditásszolgáltatóknak nevezik őket) saját eszközeiket helyezik el meghatározott poolokban. Ezek az eszközpoolok ezután mások számára is elérhetővé válnak kereskedés céljából.

Például, aki Chainlink (LINK) tokenjeit Etherre (ETH) szeretné cserélni, ezt egy ETH/LINK likviditási poolban teheti meg.

A kereskedőktől felszámított tranzakciós díjakat arányosan osztják szét a likviditásszolgáltatók között, kompenzálva őket a szolgáltatásukért. Cserébe a kereskedők azonnal végrehajthatják az ügyleteiket anélkül, hogy megfelelő ellenoldalra kellene várniuk.

Egy kifinomult kiegyensúlyozó algoritmus az arbitrázs kereskedőkkel együttműködve biztosítja, hogy az egyes poolokban lévő eszközök árai tükrözzék az aktuális piaci árakat.

A DEX-ek másik jelentős előnye, hogy egyetlen központosított fél sem kezeli a felhasználók pénzeszközeit. A DEX-ek teljes mértékben nem letéti megoldások. Minden felhasználó a saját kriptopénztárca csatlakoztatásával kapcsolódik a platformhoz, így megtartja az ellenőrzést a saját privát kulcsai felett.

Ez azt jelenti, hogy a felhasználók pénzeszközei nincsenek kitéve annak a lopási kockázatnak, amely a központosított tőzsdék feltörésére használt módszerekből ered. Ugyanakkor a DEX felhasználói más módon is elveszíthetik pénzeszközeiket, ezért fontos, hogy megtegye a szükséges óvintézkedéseket a kriptoeszközei biztonságban tartása érdekében.

Decentralizált tőzsdére példa a Uniswap, a dYdX és a Curve.

A derivatívák piacai lehetővé teszik a vevők és az eladók számára, hogy egy eszköz várható jövőbeli értéke alapján szerződéseket cseréljenek. Ezek az eszközök lehetnek kriptovaluták, jövőbeli események kimenetelei, vagy akár valós piaci részvények és kötvények is.

Az olyan protokollokban, mint a Synthetix, a felhasználók valós eszközökkel, például részvényekkel, devizákkal és nemesfémekkel kereskedhetnek Ethereumon kibocsátott tokenek formájában.

Más protokollokon, például az Augur esetében, a felhasználók események kimenetelére fogadnak. Az Augur segítségével a felhasználók „részesedéseket” hozhatnak létre és cserélhetnek, amelyek olyan kimenetelek értékének egy részét képviselik, mint a választások vagy sporteredmények.

Végül az olyan protokollok, mint a dYdX, lehetőséget kínálnak margin tokenek kereskedésére, lehetővé téve a kereskedők számára, hogy különböző piacokon short vagy long pozíciókat vegyenek fel tőkeáttétellel.

A Kraken lehetővé teszi, hogy megvásárold, eladd és kereskedj azokkal a vezető kriptovalutákkal, amelyek formálják a DeFi ökoszisztémát.

Regisztrálj Kraken-fiókot még ma, és kezdj bele a decentralizált pénzügyek izgalmas világába.