Kriptokereskedési stratégiák, amelyeket érdemes ismerni

A kriptokereskedési stratégia egy szabályalapú cselekvési terv, amely meghatározza, hogy a kereskedő mikor vásárol és ad el digitális eszközöket, például Bitcoint (BTC) és Ethert (ETH).

Ezek a stratégiák az egyszerű módszertanoktól a bonyolultabb rendszerekig terjednek, amelyek technikai elemzést, algoritmusokat és egyéb fejlett eszközöket foglalnak magukban.

Egyes kereskedők visszateszteléssel és előreteszteléssel vizsgálják a lehetséges stratégiákat, hogy mérhető, ismételhető mintázatokat azonosítsanak egy kriptovaluta múltbeli ármozgásában. Ezen információk elemzésével a kereskedők versenyelőnyre törekednek, amely lehetővé teszi számukra, hogy értéket nyerjenek ki a kriptopiac többi szereplőjétől.

Fontos megjegyezni, hogy egy sikeres kereskedési stratégia gyakran számos tényezőtől függ, például a stratégiát alkalmazó kereskedőtől és a piaci körülményektől. Emellett a múltbeli teljesítmény nem garantálja a jövőbeli eredményeket, és a kriptopiacok folyamatosan fejlődnek.

Az a képesség, hogy egy stratégia statisztikai szignifikanciával igazolhatóan következetesen nyereséges, része annak, ami egy sikeres kereskedőt megkülönböztet, azonban maga a stratégia csupán egy nagyon fontos darabja a kirakósnak.

Ahhoz, hogy egy kereskedő hosszú távon pozitív várható értéket érjen el a kriptopiacokkal való tevékenysége során, elengedhetetlennek tekinthető egy kipróbált és bevált stratégia.

Egyes kutatások szerint a kereskedők többsége pénzt veszít, részben azért, mert nem zárják le veszteséges pozícióikat, amikor egy ügylet kedvezőtlenül alakul. Ezért egy világos stratégia arra vonatkozóan, hogy mikor lépjen be és mikor lépjen ki egy ügyletből, segíthet a gyakori problémák minimalizálásában.

A piacokon számos stratégia alkalmazható sikeresen. Az, hogy számodra melyik működik a legjobban, több tényezőtől függhet, például a tapasztalati szintedtől, a kockázattűrő képességedtől és attól, hogy mennyi idő áll rendelkezésedre.

A költségátlagolás (DCA) széles körben egy alacsonyabb kockázatú, kevesebb időráfordítást igénylő kripto kereskedési stratégiának számít számos más lehetőséghez képest.

Az egyszerű, „állítsd be és felejtsd el” megközelítés népszerűvé teszi a kezdő kereskedők körében, akik a bonyolultabb stratégiákat ijesztőnek vagy túl időigényesnek találhatják.

Röviden, a DCA azt jelenti, hogy egy névleges összegű kriptovalutát vásárolsz rögzített, ismétlődő időközönként.

Például képzeld el, hogy egy kereskedő úgy dönt, hogy Litecoin (LTC) eszközbe szeretne költségátlagolással befektetni.

Ezzel a stratégiával mindössze két döntést kell meghoznia: mennyit szeretne vásárolni, és milyen gyakran.

Ebben a forgatókönyvben a személy úgy dönt, hogy minden hétfőn délben 100 USD értékben vásárol Litecoin-t. Az egyszerűség kedvéért úgy határoz, hogy teljesen automatizálja a folyamatot egy olyan ismétlődő vásárlási funkcióval, mint amilyet a Kraken kínál.

Az ismétlődő vásárlások használatával beállítható az időköz, az összeg és a megvásárolni kívánt kriptoeszköz. Ettől kezdve a kriptotőzsde a megadott időpontban automatikusan megvásárolja a kiválasztott eszközt mindaddig, amíg a kereskedő le nem állítja azt.

Kripto költségátlagolása esetén nagyon fontos, hogy a kereskedők:

• Csak akkora összeget fektessenek be, amelynek elvesztését megengedhetk maguknak.

• Alapos visszatesztelés alapján vizsgálják meg, mely eszközök lehetnek alkalmasak DCA-ra. (Sok eszköz kifejezetten alkalmatlan lehet DCA-ra, részben a történelmi árfolyamadatok hiánya, vagy a kriptotérben tapasztalható projektek magas bukási aránya miatt.)

• Más stratégiákhoz, például az egyösszegű befektetéshez képest a DCA az elvártnál alacsonyabb hozamot eredményezhet.

Ha a kereskedők többet kockáztatnak, mint amennyit megengedhetnek maguknak, az nemcsak rossz kockázatkezelésnek minősül, amely káros veszteségekhez vezethet, hanem az egyetlen ügyletre történő teljes tőkebevonás pszichológiai terhe is megnehezítheti a stratégia következetes betartását.

A kockázatkezelés azért is különösen fontos itt, mert ez a konkrét stratégia nem kínál képletet veszteségstop vagy nyereségrealizálás meghatározására. Ehelyett neked kell eldöntened, hogy milyen hosszú ideig szeretnél DCA-t alkalmazni.

Mint minden stratégia esetében, a portfóliód értéke ingadozhat, miközben a stratégia fut. Ezt szem előtt tartva fontos, hogy olyan összeget fektess be, amely összhangban van a kockázattűrő képességeddel. Ez segíthet abban, hogy a kereskedők akkor is folytassák a stratégia végrehajtását, amikor az visszaesésben van (amikor a portfólió értéke csökken). Az is hasznos lehet, ha korábbi kutatások alapján tisztában vagy azzal, hogy egy tipikus visszaesés milyen mértékű lehet.

A likvidálás magas kockázata miatt sok kereskedő nem tartja megfelelőnek a DCA-t kripto határidős ügyletek esetén.

További információkért tekintsd meg a Kraken Tanulási központ Mi az a költségátlagolás? című útmutatóját

A kezdő stratégiák gyakran nagyrészt előíró jellegűek, világos és egyszerű utasításokkal.

Ezzel szemben a haladó kereskedési stratégiák megkövetelik, hogy a kereskedő valós időben több változóból származó információt kombináljon, ezért lényegesen több tapasztalatot és a piacok mélyebb megértését igénylik.

A legtöbb esetben évekbe telhet, mire valaki nyereséges kereskedővé válik, mivel egy fejlettebb piaci megközelítés elsajátítása nehéz.

Általánosságban a professzionális kereskedés két kategóriára bontható:

1. Diszkrecionális kereskedés, amely során a kereskedő különböző információforrásokat kombinálva szubjektív döntéseket hoz a piac jövőbeli irányáról.

2. Szisztematikus kereskedés, egy szabályalapú megközelítés, amely indikátorok, algoritmusok és automatizáció alkalmazásával hajthat végre ügyleteket, minimalizálva az emberi hiba hatását.

A következő szakasz néhány diszkrecionális stratégiát ismertet, amelyek a technikai elemzést kockázatkezeléssel kombinálják kereskedési belépők kialakítása érdekében.

Elliott-hullámelmélet (EWT) – amelyet Ralph Nelson Elliott dolgozott ki az 1930-as években – azt állítja, hogy a piacok azonosítható, hullámszerű mintázatokban mozognak, amelyek lehetnek impulzívak vagy korrekciósak.

Bár a stratégia megbízhatóságáról megoszlanak a vélemények, sok kereskedő számára továbbra is népszerű választás marad. Így működik a stratégia:

A kriptopiacok gyakran azonosítható mintázatokban vagy alakzatokban mozognak, amelyeket gyakran „alapmintázatoknak” neveznek.

Általánosságban két fő kategóriába sorolhatók a grafikonmintázatok:

• Fordulós mintázatok

• Folytatólagos mintázatok

Mindkét kategórián belül többféle mintázat létezik, amelyeket az alábbiakban részletesebben is megvizsgálunk.

Az ilyen típusú grafikonmintázatok arra utalnak, hogy az aktuális trend gyorsan irányt változtathat. Egy bullish fordulat például azt jelzi, hogy az árak hamarosan emelkedni kezdhetnek, és fordítva.

Fej és vállak

A fej és vállak mintázat legegyszerűbb értelmezése az, ha úgy tekintesz rá, mint egy megtörő trendre.

Miután a piac egy magasabb csúcsot alakít ki – jelezve a trend folytatását –, ezt követően alacsonyabb csúcsot formál, amely megelőzi a piaci struktúra törését, jelezve a trend végét és egy fordulat kezdetét.

A „nyakvonal” alatti letörés (a fej és vállak alatti támaszszint) jelenti az adott eszköz eladásának jelzését.

Az fordított fej és vállak mintázat (ugyanaz a minta fordított formában) egy lefelé tartó mozgás végét jelezheti.

Dupla csúcs

Dupla csúcs akkor alakulhat ki, amikor egy kriptoeszköz árfolyama emelkedést követően konszolidál. Egy egyértelmű ellenállási szint kialakulása után – amely kijelölheti a sáv tetejét – az ár a második próbálkozásra sem tudja áttörni azt.

Ezt követi a sávból történő letörés, amely kereskedhető úgy, hogy a stop megbízást a letörés kiindulópontja mögé, a sáv alja fölé helyezed.

A tripla csúcs nagyon hasonló a dupla csúcshoz, azzal a különbséggel, hogy egy további sikertelen próbálkozás történik az ellenállás áttörésére. 

Eső ék

Az eső ék gyakran akkor alakul ki, amikor egy lefelé irányuló mozgás lendülete fokozatosan gyengül. Ahogy az egyre alacsonyabb mélypontok egyre kevésbé markánsak, és a vevők lassan elkezdik felülmúlni az eladókat, az ár ék alakzatot formálhat.

Mielőtt az ék kitöréssel feloldódna, az ár egyre szűkebb tartományba szorul, majd végül jelentős forgalomnövekedéssel tör ki az ékből.

A kereskedők gyakran az ékből történő kitörést kereskedik meg egy felette található ellenállási szintig. Az emelkedő ék az eső ék ellentéte, ahol a vevők átadják a terepet az eladóknak.
 

Az ilyen típusú grafikonmintázatok arra utalnak, hogy az aktuális trend valószínűleg folytatódni fog. Egy bearish folytatás például azt jelzi, hogy a csökkenő árak tovább eshetnek.

Csökkenő háromszög

A BTC 2018 novemberében, 6000 USD-ről történő letörése jó példája volt egy bearish csökkenő háromszögnek (más néven bearish háromszögnek) működés közben.

A csökkenő háromszög azt ábrázolja, hogy az eladók ismételten tesztelnek egy kulcsfontosságú támaszszintet, mielőtt az végül elesik, amit egy erőteljes lefelé irányuló mozgás követ.

A kriptovilágban gyakran „pattogó labda mémként” emlegetik, mivel hasonlít egy labdára, amely egyre alacsonyabbra pattan, ahogy a gravitáció hatása lassan visszahúzza a föld felé.

A kereskedők short pozíciót nyithatnak annak megerősítésekor, hogy a kulcsfontosságú támaszszint elesett (azaz az ár egy jelentős idősíkon a szint alatt zár).

A zászló

A zászlók lehetnek bullish vagy bearish jellegűek, és bármely irányban a trend folytatását jelzik.

Bullish esetben a zászló a trend egy rövid szünetét jelöli, amikor a short pozícióban lévők lezárják ügyleteiket, a vevők pedig részben realizálják nyereségüket. A vevők azonban továbbra is irányítás alatt tartják a piacot. Egy rövid lefelé irányuló mozgás után – amely enyhén lefelé mutató zászló formáját ölti – az ár felfelé tör ki, és a trend folytatódik.

Mint minden kitörésen alapuló ügyletnél, a kereskedők valamilyen megerősítés alapján léphetnek be a mozgásba, és érvénytelenítési szintet határozhatnak meg a kitörés alatti területen.

Szimmetrikus háromszög (árboczászló)

A zászlóhoz hasonlóan a szimmetrikus háromszög is egy rövid szünetet jelez a trendben a folytatás előtt. A zászlóval ellentétben azonban a szimmetrikus háromszög az ár összeszűkülését jelenti egy robbanásszerű mozgás előtt, gyakran az uralkodó trend irányába.

Amikor az ár szimmetrikus háromszöget formál, sem az eladók, sem a vevők nem mutatnak egyértelmű fölényt. Egyensúlyi állapot alakul ki, mielőtt az egyik oldal végül felülkerekedne a másikon.

A forgalom gyakran csökken a szimmetrikus háromszög kialakulása során, miközben a kereskedők a mintázat lezárására várnak. Miután a háromszögből kitörés történik, a forgalom jellemzően hirtelen megugrik.

• Számos további grafikonmintázat létezik, amelyek kereskedési lehetőségeket kínálhatnak. A fentiek csupán bevezetőként szolgálnak, hogy betekintést nyújtsanak ebbe a megközelítésbe és annak alkalmazásába.

• Az, hogy a kereskedők miként azonosítják, rajzolják és kereskedik a mintázatokat, nagymértékben szubjektív. Ahol az egyik kereskedő eső éket lát, a másik csökkenő háromszöget vagy sávból történő kitörést azonosíthat. A legfontosabb azonban az, hogy minden esetben megfelelő kockázatkezelést alkalmazz, és minden kereskedési felállás rendelkezzen egyértelmű belépési kritériummal, érvénytelenítési szinttel és nyereségrealizálási ponttal.

• A részvény- és kriptopiacokon szolgáltatások is elérhetők, amelyek mesterséges intelligencia segítségével vizsgálják a piacot bizonyos mintázatok után kutatva. Fontos megjegyezni, hogy egy mintázat felismerése csupán az első lépés – az információ sikeres kereskedésre történő felhasználása teljesen más kihívást jelent.

• Gyakran előfordul, hogy a grafikon egy mintázatot rajzol ki, de a kezdeti kitörést nem követi érdemi folytatás. Ezt „fakeoutnak” (hamis kitörésnek) nevezik, és minden kereskedőnek érdemes tudatában lennie ennek a jelenségnek. A fakeout célja, hogy váratlan helyzetbe hozza a kereskedőket, és rákényszerítse őket pozícióik lezárására a további veszteségek elkerülése érdekében. Amikor sok „csapdába esett” kereskedő egyszerre zárja le pozícióját, az az árakat lefelé vagy felfelé mozdíthatja (az iránytól függően).

• A piacok gyakran bullish mintázatokból lefelé, bearish mintázatokból pedig felfelé törnek ki. Nincs garancia arra, hogy bármely mintázat a várakozásoknak megfelelően fog teljesülni.

A támasz és ellenállás (S/R) alkalmazása a kereskedésben az egyik legszélesebb körben használt megközelítés a kriptopiacokon, és számos professzionális kereskedő alkalmazza.

Az S/R mögötti alapfeltevés az, hogy a kereskedők ismételten megvédik a kulcsfontosságú árszinteket, így ezek kereskedési lehetőségeket kínálhatnak.

Ha megnézzük az alábbi példát, láthatjuk, hogy egy kriptovaluta árfolyama többször is visszapattant a kiemelt támaszszintről. Egy ilyen szint azonosítása lehetőséget adhat a kereskedőknek a vásárlásra. Figyeld meg azt is, hogy az ár először eltért a szinttől, majd röviddel ezután visszahódította azt. Az ilyen ármozgási szekvenciát gyakran használják kereskedési lehetőségek azonosítására.

Ami korábban támasz volt, később ellenállássá válhat. Ez a koncepció alkalmazható az úgynevezett „S/R Flip” felállásban.

Ha a piacra úgy tekintesz, mint folyamatosan tesztelt és áttört S/R szintek sorozatára, sokkal könnyebb megérteni, hogyan kínálhatnak ezek a szintek kereskedési lehetőségeket mindkét irányban.

A híres kereskedő, Peter Brandt az „ice-line” fogalmat vezette be az S/R flip szemléltetésére.

Képzeld el, hogy egy befagyott tavon sétálsz, amikor hirtelen beszakad alattad a jég, és a vízbe esel. Az esés lendülete lefelé sodor a vízbe, kissé távolabb attól a ponttól, ahol beszakadtál. Amikor közeledsz a felszínhez, elérsz az „ice-line”-hoz, és ami korábban felülről tartott téged, most alulról fejt ki ellenállást.

Így működnek az S/R flip helyzetek.

Az ár többször is eléri ezt a szintet, mielőtt végül áttöri. Amikor az ár visszatér erre a területre, elutasításba ütközik. A korábbi támaszszint kulcsfontosságú ellenállási szintté válik.

A derivatívákkal kereskedők ezen a területen short pozíciót kereshetnek, a stop megbízást a kitörés kiindulópontja mögé helyezve.

Számtalan módja van annak, ahogyan egy kereskedő megközelítheti a kriptopiacot. A fent ismertetett példák csupán néhány lehetőséget mutatnak be.

Íme néhány további, széles körben alkalmazott stratégia, amelyeknek érdemes utánanézned:

• Fibonacci-szintek: a Fibonacci-visszahúzódási eszköz használata annak érdekében, hogy azonosítsd azokat a szinteket, ahol egy trendelő piacon beléphetsz egy visszahúzódás során.

• Sávkereskedés: a sávok azonosításának művészete a piacon, majd annak kivárása, hogy az ár elérje a szélső értékeket (a sáv alját vagy tetejét), azzal a céllal, hogy a másik oldal irányába kereskedj vele.

• Indikátoralapú kereskedés: sok kereskedő használ indikátorokat, például a Relative Strength Index (RSI) és a Moving Average Convergence Divergence (MACD) mutatókat a belépési pontok időzítésére, amikor a piac fordulni látszik. Ennek egyik példája a bearish és bullish divergenciák keresése.

• Algoritmikus kereskedés: a diszkrecionális kereskedők saját megítélésük alapján lépnek be és ki az ügyletekből. Az algoritmikus kereskedők automatizációt használnak annak érdekében, hogy a stratégiát rendszer hajtsa végre helyettük.

Igen. Bár számos bevett stratégia létezik, amelyeket érdemes tovább tanulmányoznod, lehetőséged van arra is, hogy saját elképzeléseidet teszteld a kriptopiac működéséről.

Ahhoz, hogy egy stratégia működjön, racionális alapokra van szükség, amelyeket alapos vizsgálat támaszt alá. Egy kereskedő nem spekulálhat pusztán arra, hogy mi működhet. Meg kell vizsgálnia, mi működött korábban, majd ennek megfelelően kell kialakítania a megközelítését. Itt válik hasznossá a visszatesztelés és az előretesztelés.

Íme néhány lépés, amelyet érdemes megfontolnod, ha saját kriptovaluta-kereskedési stratégiát szeretnél kidolgozni.

1. Fogalmazz meg egy „ha X, akkor Y” hipotézist a piacról. Például képzeld el, hogy egy kereskedő úgy véli, az ár gyakran pszichológiai árszinteket kezel támaszként és ellenállásként.

2. Határozd meg a stratégia paramétereit, például azt, hogyan lépnél be és ki a hipotézis alapján. A fenti példánál maradva egy kereskedő tesztelheti, hogy short pozíciót nyit minden 500 USD-s árszint közelében, és minden szint mögé 100 USD-re helyez el veszteségstopos megbízást.

3. Teszteld a stratégiát nagy mennyiségű historikus adaton annak hatékonyságának meghatározásához. Számos grafikonrajzoló szoftver lehetővé teszi a stratégiák visszatesztelését az ármozgás gyertyáról gyertyára történő visszajátszásával.

4. Ha a visszatesztelési eredmények biztatók, a kereskedő ezután valós időben is tesztelheti a stratégiát, amit előretesztelésnek nevezünk.

Fontos megjegyezni, hogy ez egy leegyszerűsített útmutató. A stratégia visszatesztelésének számos egyéni lépése van. Sok kereskedő a stratégiáit a python programozási nyelvben is visszateszteli.

Ismételten, attól, hogy egy stratégia a múltban sikeresnek bizonyult, még nem jelenti azt, hogy valós időben tesztelve vagy alkalmazva is működni fog.

1. Végezz kutatást, és találj olyan stratégiát, amely illeszkedik az életstílusodhoz és a személyiségedhez. Bármely stratégiának igazodnia kell ahhoz, ahogyan kereskedni szeretsz, valamint ahhoz is, hogy milyen gyakran tudsz a számítógéped előtt lenni (például a családdal és teljes munkaidős állással rendelkező kereskedők nem biztos, hogy gyakran tudnak kereskedni).

2. Egyesek hasznosnak találhatják a lehetséges stratégiák visszatesztelését és előretesztelését, mielőtt aktívan kereskedni kezdenének.

3. Egyetlen stratégia specialistájává válni előnyösebb lehet, mint több rendszer tanulmányozása. A pénzügyi piacokon való kereskedésnek végtelen számú módja van, azonban vizsgálatok azt mutatják, hogy a legtöbb kereskedő kevés előrelépést ér el az úgynevezett „stratégiaugrálás” jelensége miatt.

4. Sokan hasznos tanulási eszköznek tartják a kereskedési napló vezetését, amelyben nyomon követik stratégiájuk teljesítményét az idő múlásával. Ez segíthet a kereskedőknek azonosítani a mintázatokat a nyereséges és veszteséges ügyleteikben, amelyek alapján módosításokat hajthatnak végre.

A rövid válasz az, hogy „attól függ”. Ha a kereskedési stratégiák hatékonyságát vizsgáló kutatásokat nézzük, a kép vegyes:

• Egy vizsgálat több indikátoralapú stratégiát elemzett (például RSI és MACD), és azt találta, hogy ezek nem teljesítettek jobban, mint egy teljesen véletlenszerű stratégia.

• Más kutatások jóval optimistább képet festenek. Egy vizsgálat szimuláció segítségével kimutatta, hogy lehetséges lehet nyereségesen kereskedni vállalati eredményközlésekre.

• Egy másik kutatás arra jutott, hogy a Bollinger-szalagokon és RSI-n alapuló stratégiák felülteljesíthetik a „vétel és megtartás” megközelítést a részvénypiacon.

• A visszatesztelt kvantitatív stratégiák elemzése azt mutatja, hogy képesek lehetnek felülteljesíteni a piacot, ugyanakkor a tanulmány kiemelte az emberi mérlegelés kulcsszerepét.

• Itt különböző, részvénypiaci grafikonmintázatok visszateszteléseiből látható, hogy egyes mintázatok sikeresek lehetnek (megjegyzendő, hogy csak az elmúlt év adatai állnak rendelkezésre, ami korlátozza a levonható következtetéseket).

• A DCA-val kapcsolatos kutatás kimutatta, hogy tízéves időtávon sikeres stratégia volt, ugyanakkor az értékátlagolás (több vásárlás eséskor és kevesebb vásárlás emelkedéskor) még jobbnak bizonyult.

Legalább annyi bizonyos, hogy egyértelmű bizonyíték van arra, hogy a kereskedési stratégiák lehetnek sikeresek. Az azonban, hogy mennyire sikeresek, több tényezőtől függ. Ezek közül sokat fentebb már kiemeltünk.

A kereskedési stratégiák logikus keretrendszert biztosítanak a kereskedők számára a pozíciók nyitásához és zárásához. Bármely stratégiát alapos kutatásnak kell megelőznie, mielőtt alkalmaznád a piacon, és minden kereskedőnek tisztában kell lennie azzal, hogy számos tényező befolyásolja egy stratégia sikerességét.

Most, hogy megismerkedtél a népszerű kriptokereskedési stratégiákkal, miért ne tennéd meg a következő lépést, és regisztrálnál a Kraken Pro-ra?

A Kraken Pro több száz kereskedési indikátorhoz, eszközhöz és kriptovalutához biztosít hozzáférést az ügyfelek számára.

Regisztrálj még ma ingyenes fiókot, és kezdj el kereskedni akár már 10 USD összeggel.